A korpás haj okai

A haj érintése, simogatása ugyanis az ember fontos metakommunikációs eszköze, amelyet gyakran tudattalanul használunk természetes gesztikulációnk részeként. A korpa megfoszthatja az embereket az érzelmek ilyenfajta kellemes és természetesen adódó kinyilvánításától.

A fejbőr állapotát sok hatás befolyásolja. A tényezők egy része a szervezet belső működésével kapcsolatos. Ilyenek például a különböző élettani tényezők, étkezési szokások, genetikai öröklődés, hormonális változások. A külső tényezők csoportjába tartoznak egyes mechanikai hatások (nem megfelelő fésülködés, hajvágás, hajmosás és szárítás, télen a fűtés, nyáron a légkondi), bizonyos kémiai hatások (festés, szőkítés/színezés, dauerolás), valamint a hő- és fényhatások (napsugárzás, hajszárítás). Hajunk minőségét a levegő szennyeződése is károsíthatja. Kevesen tudják, hogy a dohányzás - azon kívül, hogy számos klinikai tünetet okoz - rendkívül károsan hat a fejbőrre is, mivel felgyorsítja a bőr szöveteinek korai öregedését, és olyan toxikus anyagokat juttat be a szervezetbe, mint a szén-monoxid és a kadmium.

A korpásodás tehát többnyire nem más, mint a fejbőr krónikus kiszáradása. Mivel a tartós bőrszárazság - a fejbőrön is - fájdalmas repedésekhez, hámsérülésekhez vezethet, törekedni kell a bőr hidratációs egyensúlyának helyreállítására nagyobb folyadékbevitellel. Lehetőleg figyeljünk arra, hogy táplálék-kiegészítő vitaminok, valamint ásványi anyagok (A-vitamin, béta-karotin, B-vitaminok, cink) fogyasztásával is tápláljuk hajunkat. Segíthet az étrend megváltoztatása (kevesebb zsíros hús, több növényi zsírsav), és a hidratáló samponok használata.

A hidratáló - tehát a fejbőrt nem szárító - samponok használata heti két-három alkalommal javasolt, de a hatás érdekében a hajmosásnak legalább öt-hat percig kell tartania, természetesen egymás után kétszer, hogy a hidratálókrém hatóanyagai megfelelő ideig érintkezzenek a hajszálak és a fejbőr felületével. Ha erre nem vagyunk tekintettel, akkor eredményt sem várhatunk.