Sziasztok! Leila vagyok! Egy kis igazi virulós, pasizós ( bár levan kötve van pasija)szóval egy olyan tökéletes életet elő kiscsajszi. Szóval a sztori…
Ősz! Az ősz első napja… vagyis ami azt jelenti, hogy suli…Nem baj ott vannak a barátok a barátom meg az ilyenek. A sok hülyülés, csavargás, bulizás( mondjuk az nyáron is volt), megyünk a Szivacsba (kocsma szerű… nem tőlem kapta a nevét)
-Dodókészülj megyünk suliba!
-Anyu? Anyu! Hogy kerülsz ide?- Mint tudni illik anyu nem velünk lakik. De még sose mondta, hogy Dodó…
-Én viszlek kocsival nem lesz jó?
-Van idő shoppingolni is?- szokásos kérdés apuhoz!
-Háát… Na siess.
Vasaltam a hajam siettem, hogy anyuval mehessek suliba és előtte még vásárolunk isJ. Kész voltam mentem le goffri és pirítós várt lent a konyhában.Nagyon éhes voltam neki is láttam. Már az ajtóban álltam a tükör előtt kabátban cipőben amikor már ideges lettem, hogy hol van anyu. Kiabáltam neki.
-Hahó merre vagy nem indulunk?
-De, de megyek már!
Egyszer csak belép elém egy szőke nő rózsaszín mellírel:S Ez nem anyu! Anyu nem ilyen… ilyen… nem találok rá szavakat! Ki ez a nő?
-Ki vagy te?
-Az apukád új barátnője Melinda.
-Melinda? Nem hallottam rólad.
-Tegnap ismerkedtünk meg.
-És már itt is vagy?
-Igen!
-Hol van apa?
-Az irodájában!
-Nem kell elvinned suliba! Tudok menni egyedül majd felhívom a barátomat tuti eljön értem!
Indultam apu irodája felé!
-Apu!- És kivágom nálla az ajtót az irodánál
-Szia, Kicsim! Te még nem mentél el suliba?
-Nem… Mert össze találkoztam egy plasztik gyönyörrel!
-Őőő Melindára gondolsz?
-Valószínüleg!
-Szólni akartam…
-De mi az, hogy első nap haza hozod? És suliba akar vinni haggyál már!
-Ez van Kicsin nem élhetek egyedül….
-De akkor is mindegy megyek suliba sokál jövök suliba ne várj meg!
Rohantam a telóhoz ami a tükörnél van de nem nagyon tudtam oda állni mert Melinda az egész tükröt elfoglalta.
-Biztos ne vigyelek el Leila?
-Nem kell köszi! Csak a telefonhoz engedj!
-Oké, gyere!
És hívtam is Robit.
-~Szia, Robi! Eltudsz jönni értem?
-~ Szia, Leila! Persze 5 perc és ott vagyok! De mi a baj?
-~ Hosszú! Majd siess kérlek!
-~ Oké, szia!
Addig én még felmentem a szobámba és pakolásztam. Elővettem az utazótáskát és a ruháimat dobáltam bele! Főleg a melegebbeket de úszáscuccot is és hajvasalót, sminket, pénzt! Valaki dudált lent kocsival! Rohantam le. Robi volt az persze!
-Apa elmentem ma nem hiszem, hogy jönnék már! Majd talán holnap vagy utána vagy az is lehet, hogy anyánál leszek!
Beszálltam Robihoz a táskámat hátravágtam. Úton a suli felé elmeséltem Robinak Melindát! Ezzel lehet, hogy ribancnak néztek de mindez azért van mert Melindát még sose láttam apa az első nap után hoztam haza és csak úgy becézget engem, mint anya! Mert ugye anyuék már vagy 10 éve elválltak. Hát igen. 7éves korom óta apuval élek… Nem olyan jó ez. Gondolom tudtál következtetni, hogy 17 vagyok! 1992.szept.3. és otthon se leszek! És ma van szept.1. Beértünk suliba a táskám maradt a kocsiban mivel megyek el úgyis Robihoz nálla leszek most egy darabig! Suli után mentünk Szivacsba (ó ez a név… bye: Pamacsom!) Kicsit sokat ittam lehet de hát most ez az egy nap… Még egy napot lehúztam suliban és szept.2 volt már de mi még mindig mentünk „kocsmázni” most mindenki egy kicsit kevesebbet ivott! Egyszer Robi eltűnt. Kimentem és rátaláltam sajnos. Egy csajjal smárolt! Nem láttam ki az. Egyszer csak oda néztem és ki volt az? Kriszta a legjobb barátnőm! Ez nem igaz! Haza mentem Robihoz! Össze pakoltam és aludtam még egyet úgyse volt otthon. szept.3 szülinapom reggel az össze pakolt cuccomat beraktam az ajtóba mivel Robi nem volt otthon levelet írtam neki:
- Szia! Köszönöm neked ezt a két szép évet! De nem értem mire volt jó ez Krisztával! Tudtad jól, hogy ideges voltam! Amikor megláttalak titeket haza rohantam hozzád! Aludtam és most elmegyek! Ne keress SOHA! Mert nem is fogsz megtalálni! SEHOL! Elég volt mostanában túl sok veszteség ért! Nem bírom tovább! Elég volt! Nagyon szerettelek! Talán még találkozunk! A mennyben… vagy a pokolban?
Elindultam nem tudtam hova megyek csak minél messzebb a várostól! Egy hely volt ahol egyedül lehettem egy hegy volt az egy kisebb barlang… talán! Az első este jól voltam amikor elindultam egy hídhoz nem volt messzire tőlem! fél kilométer! leakartam ugrani! A legjobb az lenne! Amikor rászántam magam, hogy jó nincs semmi értelme az életemnek valaki iabált:
-Leila NEEEE!
Nagyon kerestem a szememmel, hogy ki lehet az! Robi volt! De én ugrottam! Ő utánam ugrott felvolt készülve az úszásra! Én nem! Majdnem sikerült a kísérletem de Robi gyors elkapott és csak eszmélet vesztés… Bevitt a korházba! Mikor felébredtem:
-Miért csináltad ezt?
-Mit?
-Miért akartál ugrani?
-Miért ne Robi miért ne?
-Elolvastam a leveled! Azonnal tudtam, hogy hol vagy! Kriszta csókolt meg! Kicsit nagyon sokat ivott és ez lett az eredménye! Tudod jól, hogy nem csalnálak meg!
-Most már tudom! Ezt nem tetted volna meg ha nem szeretsz és nem vigyázol rám!
Másnap haza vitt hozzá! Azután apához amikor bocsánatot kértem tőle és Melindától!